Mivel idén ősszel a német parlamentben (Bundestag) ismét választások lesznek, sokan találgatják, hogy ki lehet a befutó a kancellári posztra és ki fogja tovább kormányozni Európa legerősebb gazdaságát. A "miért Merket nyeri a 2017-es német parlamenti választásokat" kezdetű kérdésre a válasz rövid: azért, mert egyszerűen nincs nála jobb. Ha egy kicsit részletesebben elemezzük a helyzetet, akkor az alábbi válaszokat kapjuk.

Miért Merkel nyeri a 2017-es német parlamenti választásokat?

1. Angi-nek (Merkelt becézik így Németországban) nincs a mai Németországban tényleges alternatívája. Bár van pár konzervatív (CDU, CSU) politikus, aki tapasztalatát tekintve vagy szakmai szempontból (pl. Schäuble, a jelenlegi pénzügyminiszter) kihívója lehetne Merkelnek, politikai népszerűség tekintetében senki nem veszi fel vele a versenyt. A szociáldemokratáknál (SPD) folyik az ideális jelölt kiválasztása, de sem a jelenlegi alkancellár (Gabriel), sem az Európai Parlament leköszönő elnöke (Schulz), sem más szóba jövő vezető SPD-s politikus (pl. Olaf, Kraft) nem rendelkezik akkora elfogadottsággal Németországban, mint a Mutti - igen, még a kérdéses megítélésű menekültpolitikája mellett is. Persze nem szereti mindenki Merkelt, de még mindig őt szeretik a legtöbben és ez elég lehet. Ráadásul az elmúlt 3 ciklus alatt annyi kormányzati tapasztalatot gyűjtött össze, mint senki más és ebben az időszakban voltak eléggé kényes és húzós megoldandó feladatok, amelyeket a kancellár - legalábbis Németország szempontjából - sikeresen és eredményesen kezelt.

2. A kormánykoalíció másik pártja, az SPD jelentősen le van maradva a felmérések szerint (változó mértékben, de 8-10% legalább) és még az is előfordulhat, hogy második erőként az AfD (Alternatíva Németországért) fog bejutni a parlamentbe, mint ez a közelmúltbeli tartományi választások során már megtörtént. Mivel a kormányzás során az SPD nem képviselhetett markánsan más politikát, mint a CDU/CSU, ezért a választók jelentős többsége azt sem tudja, hogy az SPD pontosan mit ért el a kormányban - ez nekik elég ciki. Ez persze jó Merkelnek, mert az SPD intézkedéseit és javaslatait is a magáénak tudhatja a választás során, az SPD-nek viszont rossz. A jelenlegi legesélyesebb aspiráns, az alkancellár Sigmar Gabriel az elmúlt években többször változtatta álláspontját az egyes kérdésekben, így még a párt belső köreiben is az a nézet, hogy kevésbé kitartó és megbízható vezető. Ergo vele nem lesz győzelem. Német ismerőseim Martin Schulzot már egy fokkal jobb kvalitású politikusnak tartják, de kérdéses, hogy ilyen hosszú brüsszeli távollét után milyen gyorsan fog tudni visszakerülni az átlag német választópolgár palettájára.

3. Az AfD, bár be fog jutni a parlamentbe, kormányzóképes többséget szerencsére nem fog tudni szerezni és ezzel együtt, a többi várhatóan bejutó parlamenti párt közül egy sem lesz, aki velük összeállna kormányt alakítani. Mivel a menekülthelyzet - a médiában megjelenő menekültszállás-gyújtogatás és a migráns háttérrel rendelkezők által elkövetett bűncselekmények ellenére - normalizálódott Németországban, az AfD-nek lassan más politikai szlogent és programot kell keresnie (lásd a Fidesz hasonló problémáját Magyarországon), mert a szimpla riogatás már nem fog több szavazót hozni nekik. Röviden: cseppet sem veszélyesek Angi-re, bár a kormányzást márcsak a várható parlamenti súlyuk okán meg fogják tudni nehezíteni.

4. Az FDP (liberális párt) kevés vizet zavar a német belpolitikában, a pár százalékuk (0-10%) elég lesz a bejutásra, esetleg szükség esetén a koalícióra lépéshez, de ennyi, az ő nagy korszakuk (Guido Westerwelle és társai) lecsengett Németországban. Esélyük sincsen megszorongatni Merkelt, de persze nem is akarják, örülnek, ha bejutnak a parlamentbe és szereznek pár mandátumot.

5. A futottak még kategóriája, mint a baloldaliak pártja, a kalózpárt, a helyi félig legális náci-jellegű párt stb. Ők vélhetően nem fognak bejutni az országgyűlésbe, csak arra lesznek jók, hogy a szavazatokat, amelyeket rájuk adnak, ki lehessen dobni a kukába.

Egy szó mint száz: Merkel lesz 2017 őszén ismét a kancellár; a kérdés csak az, hogy mekkora súlyt fog képezni a CDU/CSU a Bundestagban és kivel kell koalícióra lépnie.